Kedden a nyugatinál találkoztam a párommal, és miután mind a ketten éhesek voltunk, elhatároztuk, beülünk valahova. Nem volt konkrét elképzelésem, de valahogy egyik hely sem tetszett ami az utunkba került. Aztán eszembe jutott a blaha magasságában egy étterem / söröző, ahol már voltam egyszer, és igazán nem emlékszem milyen benyomást tett rám akkor, de biztosan nem rosszat, ha felidéződött és nem utasítottam el magamban kapásból. Ez az egység a Korcsma Piszkos Fredhez.

Be is tértünk hát ide, bár ne tettük volna.
A hely önmagában elég hangulatos, tágas, szinte teljesen üres is volt, egy asztalnál ültek összesen. Leültünk egy asztalhoz, a pincér illemtudóan megvárta amíg levetkőzünk, elrendezgetjük magunkat, csak azután tette le az étlapokat, miután leültünk, addig türelmesen várt.

Nekem először inkább italra volt szükségem, kértem is hát egy korsó Stellát, és egy Smirnoff vodkát. Később mivel drágának találtam a vodkát 750-ért átálltam Unicum Next -re ami csak 650 volt. Az unicum is, ami csak azért érdekes, mert ma már szinte mindenhol drágább, mint a jagermeister de ez mindegy. Kedvesem teát ivott szokásához híven.

Iszogattunk, beszélgettünk, majd később az ételválasztásra került a sor.
Én itt is marha steaket ettem, csak itt bélszínt, vegyes pirított gomba barnamártással, röszti burgonyával a kedvesem pedig rostonsült zöldségeket tejszínes mártásban.
A bélszínt közepesen átsütve kértem, de mint tudjuk, magyaroszágon nem igazán ismerik ezeket a kategóriákat, vagy csak mindig a szakács izlésén múlik, azért hozzátettem, hogy a közepe maradjon szép rózsaszín.

Megkaptuk az ételt, de a látvány katasztrófális volt.

Ugyanis annak ellenére, hogy az adagok normálisak voltak, a röszti is jól nézett ki, a barnamártásról és a gombáról már nem tudok ilyen jókat elmondani. A barnamártás ugyanis nem volt barna, leginkább valami instant barnamártásra hasonlított. Ahogy én tudom, egy ilyen mártás elkészítése autentikus módon majd egy napig tart, amig lassu tűzön rotyog, és érik. Nos az íze is hasonló volt a zacskós barnamártáséhoz. Ezt még mind elnéztem volna, ha a gombát nem egy ilyen kis tartármártáshoz, vagy erőspistához használatos tálkában hozzák ki. Ráadásul nem is volt vegyes. Az étek mentségére legyen mondva, hogy a hús valóban bélszín volt, és kitűnő, de nem tudta megmenteni az összhatást.

A párom étele sem volt az igazi, ugyanis csak az hiányzott belőle, amire pont vágyott, a roston sült zöldségek. A tészta finom volt [mindig megkostolom amit eszik :)], majd valaki megsúgja milyen fajta. Zöld, gondolom spenótos, és rendesen al dente, de nem ezt kértük ugye. Volt benne helyette friss paradicsom, pár uborka, paprika karika, és talán cukkini, de mégegyszer monodm, nem voltak meg-, átsütve, így hát ezt is én ettem meg.

Az egész helyen a pincér volt a legnormálisabb, azaz őt fényezném mert tényleg nagyon udvarias volt, sosem kellet rá várni, DE! Amikor megrendeltük az ételt, és még nem kaptuk meg, volt még vagy jó egy deciliter a sörömből. Erre, egyszercsak a semmiből feltűnve, odalépett, és lerakott elém még egy korsót. Kérdően néztünk rá, arra gondoltam, talán megtetszhettem valamely vendégnek aki időközben érkezett, vagy a cég ajándéka, de nem. A "Láttam elfogyott, nem kellet volna ?" kérdéssel reagált csodálkozó tekintetünkre.
Megittam persze, de többet nem kértem már.

Így hát végülis nem üres gyomorral, de kissé csalódva jöttünk el a helyről, aminek a tízes skálán összhatásában egy ötöst adnék.

A hely hangulatos, a kis intermezzoján kívűl a pincér normális és udvarias volt, de az ételek nem nyerték meg a tetszésünket, és az árakkal sem voltunk mindezek után teljesen kibékülve.

A menü:
Fettuchini Senki Alfonz szerint /rostonsült zöldségek tejszínes mártásban/  1780 Ft
Timbak bélszín /vegyes pirított gomba barnamártással, röszti burgonyával/ 3000 Ft
Stella, 0.4dl: 450 Ft
Unikum Next: 650 Ft
Smirnoff Red Vodka: 750 Ft
Tea: 350 Ft

Próbáljátok meg, lehet, hogy Ti jobban jártok.